3.rész

Reggel izgatottan keltem fel,de amint kinyitottam a szememet ez el is múlt.A szoba amit kaptam az most teljesen szét van marcangolva.Minden dolog aminek mozognia kellett volna az most lefagyott.Gyorsan kisiettem a szobából és rohantam is Hablatyhoz.
-mi a baj?-nézett rám Hablaty 
- ja...semmi.Csak gondoltam megkérdezem,hogy mi lesz akkor,hogyha egy kölyök világréme lebénít mindent a szobában....
-ugye becsuktad a szobád ajtaját?
-Még szép....elég az is hogy az én szobámban kupi lett.Amúgy...nem tudjátok hogy hova lett?
-Elhagytad?
-Nem,csak nem tudom,hogy hol van....
-Na jó...maradj itt.Srácok gyertek!Megkeressük!-mondta,majd mindenki felült a sárkányára és elkezdtek a fák között cikázni.Amíg ők elkezdték keresni a kis szökevényt addig én megkerestem a telefonomat és utánanéztem a sárkányok könyvének.Érdekes dolgok voltak benne....ettől a naptól kezdve egyre nagyobb vágy volt bennem az,hogy sárkányt idomítsak és hogy megülhessem őket.Egész végig jegyzeteltem azt amit olvastam és már vagy 3 füzetem megtelt.Az egészet megtanultam kívűlről :)
Már majdnem elaludtam amikor valami rámászott a hátamra.
-huh?-próbáltam hátranézni,de visszanyomta valami a fejemet,majd leugrott róla.Végre itthon van....Hablatyék ezekszerint megtalálták-héj pici...hol voltál?
-Szia...-jött be a nappaliba Takonypóc
-szia...nehéz volt elfogni?
-egy kicsit...furfangos egy jószág.És?Mi lesz a neve?
-Tehát megtarthatom?
-aha...megbeszéltem Hablattyal.
-te törődsz másokkal?
-meglepő mi?Én se tudom,hogy miért csináltam ezt,de így alakult.Szóval?
-nem tudom-simogattam és közben ránéztem a kezemben lévő csöppségre,majd ő is rám.-Amira...
-mi?
-Ez lesz a neve....Amira.
-klassz...akkor ezzel megvagyunk.Holnap tanítok róla neked pár dolgot...
-felőlem....
Másnap kora reggel felkeltett és kisétáltunk az erdőbe.Egy kis kötelet kötöttem Amira nyakára,hogy azért se tudjon megszökni.Nagyon sokszor megálltunk útközben,mert Amira számára minden érdekes volt...pillangókat üldözött,a fényre vadászot,vakondot kergetett és egyéb ilyenek.
-na jó.Akkor lássunk neki.-mondta majd mindannyian felálltak
-Előszőr akkor a te sárkányodnak a fajtáját vesszük...támadás?
-5
-sebesség?
-8
-páncél?
-4
-tűzerő? 
-7
-lövések száma?
-4
-méreg?
-10
-harapás?
-4
-lopakodás?
-7...bár eléggé nagy területet bevilágít szóval azt ne kérdezd hogy hogy ....
-akkor mondj valamit a személyiségükről és az úgymond rejtett képességeikről....
-az éles,kísérteties,csapásszerű félelem specialistája,kísérteties kék lángja van,mérgező gázt bocsájt ki ami ideiglenesen lebénítja az ellenfelét,ez csak pár perc,de elég idő egy végzetes támadásra,első számú étele az izzó alga,ami Aurvandil tüzének köszönhető,minél többet eszik belőle annál jobban ragyog.Nagyon védi a területét és a főélelmét.
-öhh...oké.Azt hiszem mindent elmondott....-mondta Hablaty,majd mindannyian egymásra néztek.-akkor jöhet a mai nap utolsó próbája...
Elmosolyodtak,majd odaállították Fogatlant mellém.
-na jó...ha fel akarsz szállni,akkor hátrafelé húzod a nyerget,ha le akarsz szállni akkor elkezded előre nyomni.Ha fordulni akarsz akkor meg abba az irányba dőlsz amelyikbe fordulni szeretnél.Ha felszálltál és azt akarod hogy elinduljon akkor finoman lökd meg a lábaddal az oldalát.Világos?
-aha...-hát elsőre nem nagyon ment.Szinte majdnem mindennek nekimentem,de végül elmentünk az egyik elhagyatott partszakaszra és ott gyakoroltunk. 

 Bevallom izgalmas volt...na és persze nehéz is,de ezt most ne vegyük figyelemebe.
Visszafelé mindenki gyalogolt,hogy még véletlenül se tévedjek el.Miközben Fogatlanon repültem Amira végig őt figyelte...visszafelé végig a repüléssel próbálkozott.Néha olyan dolgokat produkált,hogy mindenki elkezdett szakadni a röhögéstől...Nagyon jól éreztük magunkat.Amikor hazaértünk készítettem nekik vacsorát,amire először csak néztek és elkezdték turkálni,majd miután Astrid megkósolta mindenki elkezdett enni.Most vagy nem ettek még ilyet vagy nem is lett olyan rossz amit készítettem.
Astriddal és Kőfejjel amolyan lányos estét tartottunk.Sokmindneről beszéltünk,de azt hiszem még is csak a fiúk téma tartott a legtovább.
-és?Mi van Hablattyal?-amint megkérdeztem Astrid férrenyelte a sütit.
-ezt hogy érted?
-együtt vagytok,nem?
-nem...csak barátok vagyunk...
-na persze...
-ha azt hiszed,hogy bejön nekem a széplelkű,helyes és vakmerő sárkánylovas akkor tévedsz...-mondta,de az egész arca tiszta vörös volt.
-nem tévedek...te is tudod.És Kőfej?
-mi az?
-te hogy állsz a fiúkkal?
-sehogy...egszerűen Eret észre se vesz!!!!Pedig ő az álompasim!!!!!-ordított fel
-Amúgy is...mi van Takonypóccal?-nézett rám Astrid
-mi lenne?
-egész jól elvoltatok amikor odaértetek hozzánk....
-pedig nincs semmi se közöttünk...ha tudni akarod akkor Amirán röhögtünk.
-biztos?
-tuti...nem járnék vele.Ahogy innen egyik fiúval sem.
-És ha Hablaty szabad lenne?Akkor se?
-nem...kissé más az izlésem.
-ennek viszont örülök...-mondta Astrid amire én felugrottam és felkiáltottam.
-Na látod!!!!!!
-mit?
-szereted!!!!
-igen...barátilag.
-akkor miért örülsz annak,hogy még akkor sem jönnék össze vele,hogyha szabad lenne.És ezek szerint jártok is!!
-nenenene ordibáld már ki!!!!!-csitított el
-nekem miért nem mondtad el?-nézett Kő sértődötten Astridra
-mert akkor ennél is hamarabb kiderül....
-ez nem igaz!!!Tudok titkot tartani!
-na persze...mind1....én megyek aludni.Ha Hablaty hazaért akkor szidjátok le helyettem is amiért nem pakolt el maga után....-mondta és kisétált az ajtón
-mint a házastársaknál...komolyan.-mondtam mosolyogva,majd még úgy kb. 2 órán keresztül beszélgettem Kőfejjel.Végül is normális....mindent elmesélt.Beleértve az Eret iránti szerelmét és bánatát is.Amíg ő ezt mesélte addig én megcsináltam a haját.Persze úgy,hogy beleegyezett.Levágtam belőle egy kicsit,csak hogy ne legyen annyita töredezett.Begöndörítettem neki egy kicsit,majd átmentem rajta egy picit a fésűvel is...amikor megérkeztek a fiúk kivezettem eléjük Kőfejt,hogy elmondják a véleméynüket...
-én ugyan nem megyek oda ki!!-ordibálta a fal mögül
-Kő...gyere már.Senki se fog kiröhögni.Jól áll....Várjatok egy picit-mondtam a fiúknak,majd odamentem Kőfejhez és kiráncigáltam.
-utállak....-mondta bosszús szemekkel.
-nem is rossz....tényleg jól áll.-mondta neki Takonypóc
-ja....sokkal jobban áll mint az előző.-tette hozzá Halvér
-öhh....én még mindig azt mondom,hogy olyan vagy vele mint egy patkány...-ezt a kedves megjegyzést ki is rakhatta volna hozzá mint Fafej...
Kőfej mérgében fellökte,majd elkezdte verni.Én csak röhögtem rajta,míg a többiek próbálták őket szétválasztani.Amira szép lassan és álmos szemekkel odasétált,majd megfagyasztotta mindkettőt.
-hát...akkor ezt megoldottuk...-mondta Hablaty,majd el akart menni aludni,csak én megállítottam.
-beszélhetnénk?
-persze...de nem lehetne holnap?
-ha Astridhoz sietsz akkor elárulom neked,hogy mérges lesz rád.
-tudsz róla?
-aha...és Kőfej is tudja.
-na jó...miről akarsz beszélni?
-kissé aggódom Amira miatt...
-mi a baj vele?
-kissé agresszív egy kölyökhöz képest...nem?
-ilyen a természetük...Egyébként meg elég korán elvállt a szüleitől szóval ez is lehet az oka.Ne aggódj miatta.Rendben lesz.
-biztos?
-persze...de ideje lenne elmenned aludni....holnap nem fogunk kímélni a dolgoktól.-mondta majd biccentett egyett és továbbment.
Remek...akkor ezekszerint Amirának semmi baja nincs.Remélem is...Nem akarom elveszíteni.Már most a szívemhez nőtt és így is elég sok mindent elveszítettem az életem során....többekközt a családomat akiket nem is ismertem.
Nagyon sokat tanultam az elmúlt napokban.Szinte egy perc szabadidőm se volt...a  srácok azt mondták,hogyha továbbra is köztük akarok maradni akkor  ezt meg kell tennem és ki kell bírnom.Az összes kézjelet megtanították és az irányszavakat is...Amira is nagyon sokat fejlődött az elmúlt hónapokban.És milyen gyönyörű lett.Igazi nagy kedvenccé vált a csapatban....és a legjobb barátja Fogatlan és Kampó lett ami eléggé furcsa,mert ők ketten nem nagyon jönnek ki egymással.De ha ott van az én gyönyörűm akkor minden más...Hablaty végül nem bánta meg,hogy bevett a csapatba,mert legalább ha este elmegyünk és valamit látni is akarnak akkor nem kell egyik sárkánynak se valamiféle üvöltést leadnia,hanem Amira világít nekünk.
Olyan az égen mint egy repülő...eddig sehol sincs róla neten semmi szóval elég észrevétlenek vagyunk.És hogy hozzám mit szólnak odahaza?Keresnek...
Bár szerintem a rendőrség már rég befejezte a kutakodást.Magyarországon már minden ismerősöm azt hiheti,hogy már nem is élek...,de inkább legyen így.Nem vágyok vissza.
Szerintem itt tökéletes helyem van.Végre vannak akik elfogadnak és nem közösítenek ki.De amire nagyon kíváncsi vagyok,hogy mit fognak csinálni a születésnapomon.
Ami szerencsére karácsonykor van szóval nekem ez egy bónusz. :)
Bár így is elég nagy ajándék az számomra,hogy velük lehetek.Néha még Hanga is átjön,hogy beszélgessen velünk...
-Amira!!!!Gyere elő!!Ez nem vicces!!-kiáltoztam éjszaka az erdő kellős közepén.Már rendesen féltem a sötétben...össze vissza forogtam,mígnem elestem valamiben.